Ez a városlátogatás volt az, amire semmit se készültünk. Mégis kellemesen sikerült  rövid ott létünnk. 

Benő konkrétan nem is velünk akart menni, csak a blogra hivatkozva engedett nekem és lefoglalt egy kis garzont egy éjszakára. Az indulást se kapkodtuk el, reggel még gyorsan elugrottam rudazni, aztán bevásároltam az útra. Benő pedig futott 20 percet az edzésterve szerint. Petra alvásidejét a kocsiban terveztük, hiszen Zágráb jó esetben is maximum 3,5-4 óra tőlünk. Csak a versenyre koncentráltunk, semmi előtte-utána csavargás. Aztán mégis mindenre tudtunk egy kis időt szakítani.

A zökkenőmentes megérkezésünk után elfoglaltuk a szállást, ami megmondom őszintén, nagyon szép, modern, kényelmes és praktikus volt, a rajt színhelyétől 3 perc sétára, konkrétan mindennek a közepén. Nem néztem mit foglalt Benő, de egész belejött :P Első utunk a rajtszámért vezetett, ahol a büszke rajtszám tulajdonos már kissé felszabadultabban sétált tovább velünk a várost felfedezni. Térkép nélkül indultunk a szép, messziről kimagasló templomtorony felé, amiről semmit se tudtunk. A Mária mennybemenetele -székesegyházhoz csöppentünk, ahol rengeteg ember sétált, csodálta az impozáns építményt. Természetesen bementünk megnézni , izgultam Petrus hogyan fog viselkedni, de aránylag csendben volt. Meglepődve vettem észre, hogy a templom közepén van az oltár és mögötte rengeteg ember állt sorba, miközben ment a mise amit a tv közvetített. Számomra  ez furcsa , hiszen itthon azt szokhattam meg, hogy a templomban csend van, itt meg nagy volt a jövés-menés, ami a hátul lévő Boldog Alojzie Stepianac bíboros sírja miatt volt. Elsőre azt gondoltuk, hogy pápa, de itthon utána olvastunk.

Utunkat folytatva egy éttermet kerestünk, ahol gyorsan, finomat ehetünk. Ez mindig központi kérdés és most se apróztuk el. Ezernyi bár, étterem várja Zágráb lakosságát és a turistákat, szebbnél szebb helyek, kecsegtető ajánlatokkal. Megfáradva bóklásztunk, hogy melyik legyen, hova üljünk, mikor megpillantottam az Umami  cégérét, az ablakában kiváló tripadvisor logóval, ennél több nem is kellett, gyorsan be is ültünk vacsorázni. És másnap ebédre is visszalátogattunk. 

Igyekeztünk vissza a szállásunkra, hogy másnap frissen, kipihenten tudjon Benő rajtolni. Ami 10 órára volt kiírva, így nem kellett kapkodni reggel sem.

Kényelmesen elkészültünk, összepakoltunk a kocsiba, ami nekem volt könnyebbség, hiszen, ha Petrust altatni akarom, vagy bármi van, ott tudunk lenni 5-10 perc alatt az autónál. Benőt a rajhoz kísértük, nem volt sok résztvevő, így megvártuk, míg elfut mellettünk és elindultunk felfedezni a várost.

Ezalatt a rövid várakozás alatt semmi extrával nem készültem, annyit tudtam, hogy séta, evés, ivás és játszótér pont belefér az időnkbe és kellemes idő volt, így nyugodtan csavaroghattunk. Utunk a felsővárosba vezetett egy hosszú lépcsősoron és nem fogaskerekűn mentünk. Mikor felértünk, gyönyörű látvány tárult elénk a szél pedig csodás dallamokat fújt felénk. Odébb sétálva láttuk meg az idős zenész párt , akik a napom fénypontjai voltak, hangulatos, meseszerű dallamaikkal és kedvességükkel. Petrus szívbaj nélkül ült közéjük fotózkodni. Megnéztük a helyi Szent Márk teret és templomot, találtunk egy kis játszóteret és utána visszasétáltunk a Jelacic tér felé. Utunkat lovasok és katonák felvonulása szakította meg, mint érdekes látványosság, aztán sült kukoricát és gesztenyét csemegéztünk, elmentünk a helyi piacra fügét és szőlőt venni és elhelyezkedünk a cél környékén, vártuk, hogy apa befusson. Annyira vártuk, hogy egy pillanat alatt futott el előttünk, szinte lemaradtunk róla, csak a hátát tudtam fotózni. 

Hogy érezte Benő magát a verseny előtt? Felkészülve vágott neki.

Mit sikerült ezen a maratonon elérni? Benő 4 óra 9 perc alatt futotta le, eddigi második legjobb eredménye, így nem sok készüléssel. Viszont! Most történt valami, az Ironman után elment állapotfelmérésre és írtak neki edzéstervet az adottságai alapján. Majdnem elájultam, mikor elmondta mennyiért, de azt kell mondjam, ha ilyen lelkesen be fogja tartani amit mondanak, javulni fog az eredménye látványosan a jövő szezonra. Amiben változtatott, az volt, hogy nem a tempóját nézte és ez alapján futott vagy akart gyorsabban futni, ami stresszeli, hanem  pulzus alapján futott végig. Hangyányit magasabb tartományban, mint javasolták, de nem is Benő lenne, ha minden stimmelt volna. :P Elmondása szerint nem volt holtpont 35 kilométernél. Simán ment 38-ig, mikor azt gondolta meg kellene húzni( a végére engedélyt kapott) ,de 4 kilométer még hosszú, így kicsit később adott bele mindent. Séta nélkül, egyenletesen érkezett a célba. Frissített is, ami meglepett,megint... Hihetetlen, hogy az ember lánya hiába tépi a száját ingyen, de ha fizet az ember érte, mindjárt minden be van tartva... Valaki árulja el a titkot . :) Szóval maximális megelégedésemre, vizet ivott végig, cipelte magával a frissítőpontok között és narancsot evett, semmi mást. Rágózott, szerinte termeli a nyálát a mentol miatt. És vitte magával az előtte meglepetésből neki vásárolt magnéziumot, amit csak ki kell bontani, granulátum és meg tudja inni, ha szükséges. Ez is meglepett., azt mondja megnyugvás,hogy van nála valami, ha esetleg segítség kell.10 kilométerig nem volt kedve futni(jellemző) és ekkor állt be a pulzusa, innen kezdte el élvezni.Egy futó beszélgetni akart vele, de nem volt közös nyelv, így kb 4 kilométeren keresztül együtt futottak. Zenére futott, Offspringet és Clawfingert hallgatott, amik vitték előre, segítettek a futásban, sokszor oda is kellett figyelnie, hogy ne fusson gyorsabban.

Szép, eredményes szezont zártunk, büszke vagyok rá, hogy munka és család mellett kitart az elhatározása mellett.

Télen kevesebb verseny várható, inkább szépen felkészülünk, edzünk. Ki-ki a tervei szerint, tavasszal viszont biztos, hogy ott leszünk Luxemburgban, Párizsban és Pozsonyban. Ennyit a tervezetről, aztán úgyis megírom, merre járunk.